A felszabadulásról így írt 1972-ben Győrfy Béla a község krónikájában:

"Kozármisleny község 1944. November 28-án szabadult fel. Ezen a reggelen sűrű köd ülte meg a községet, amikor elkezdődött a támadás. A mohácsi úton harckocsik és ágyuk dübörögtek. A lakosság rémülten menekült az óvóhelyre. Harc a községben nem bontakozott ki, mert a németek Pécs felé elmenekültek. Újtelepen és Üszögpusztán viszont harcok alakultak ki a csapatok között. A harcokban több német és szovjet katona is elesett, Üszögpuszta határában nagyarányú páncélos csata is kialakult. A németek a túlerőben lévő szovjet csapatoktól vereséget szenvedtek és elmenekültek Pécs felé. A harcok során egy fiatal újtelepi fiú is életét vesztette. A községbe Villány felől érkeztek az első szovjet csapatok. Ezek az utánpótlás biztosítására lovakat, kocsikat vittek magukkal. Az átvonuló csapatok vonulása napokig tartott."

A fejlődésnek minden szinten fontos eleme a tanítás, az oktatás, mivel ez formálja lakóinak gondolkodását, magatartását és biztosíthatja az emberek hozzáállását, segítőkészségét. Ennek tükrében 1945-ben avatták fel Kozármisleny- Újhegy új iskoláját.
1945-ben alakult a településen katolikus lelkészség, melyből 1977-ben plébánia lett. A község egyházi anyakönyveit 1950-től vezetik és őrzik itt, előtte egyházi anyakönyvezetési szempontból Egerághoz tartozott. 1952-ben kapott Kozármisleny autóbusz járatot.

A település gyors fejlődése lényegében az 1960-as évek második felében indult meg. Az 1970-es években Pécs új kertes, családi házas peremtelepülésének tekintették. 1970-ben 1596 magyar, 301 német és 16 délszláv lakosa volt. Ekkor az új lakótelepnek 450 lakosa volt, 1977-ben pedig már mintegy ezer fő élt itt, önmagában jóval több, mint az "anyafalu" belterületének egész lakossága. Baranya megyében egyedülálló népesség növekedés napjainkban is tart. Ennek elsőrendű oka a Pécsiek kiköltözése a lakótelepi, sűrű népességű környezetből csendesebb, családi házas, kiskertes övezetbe.

1971-ben épült Mór püspök tiszteletére Kozármisleny plébániatemploma. A plébánia udvarán épült meg a templom, elrejtve a külső szemlélő elől. Akkoriban nagy eredménynek számított a politikai szemlélet miatt, hogy egyáltalán felépíthették, ezt is csak megkötésekkel tehették. Ha a templomot külső szemlélő szemével nézzük, az első furcsaság, amit észreveszünk, hogy nincs tornya. A másik megkötés, hogy csak eldugott helyen építhették, nem épülhetett például a falu terére, olyan helyre, ami illik egy templomhoz.

1972. március 04. Nagy ünnep színhelye volt este Kozármisleny-"Újfalu" területe. Ezen az estén gyulladt ki a villany 3,5 km hosszon, az új településen. A kozármislenyi tanács 1970 és 1975 között több mint 200 házhelyet értékesített. Egy 1974-ben megjelent cikkből: Szántó Tibor tanácselnök beszámolójában elmondta, hogy ez évben elkészül az új falurész "A" jelű útja, amely 411 ezer forintért épül. További 85 ezer forintot költöttek másik három út tervezésére. Ugyancsak ez évben járdákat építenek újtelepen részben társadalmi munkával, részben a tanács anyagi hozzájárulásával.

Elkészült a falu autóbuszvárója, s ezen a héten fejezik be a helyi építőbrigád tagjai a 70 gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda építését. A tervek szerint jövőre egészségházat és orvosi rendelőt is építenek lakásokkal együtt.1979. november 7-én adták át az új óvodát. Kozármisleny kinőtte az addig 75 személyes óvodát. Az új 100 személyes építését 1977-ben kezdték építeni állami támogatás nélkül, nagy társadalmi összefogással. A kozármislenyi tanács egymillió forinttal járult hozzá a létesítményhez.

1982. december 7-én Kozármisleny összekapcsolódott a Dunával. Megépült a község vízvezeték-hálózata, amelyen keresztül egészséges ivóvíz jut szinte valamennyi házhoz.
1983-ban az út menti erdőtől délre 600 házhelyet, attól északra pedig további 450-et akartak akkor kialakítani, így a község már az útnak mindkét oldalát elfoglalhatná.
Még 1983-ban minden földutat szilárd burkolattal láttak el.
Az új faluközpont a fejlesztés éveit éli ebben az időben. A községi tanács és az ABC között 1984-ben átadják a posta crossbar telefonközpontját. Ugyanebben az évben avatják az irodaépülettel szemközt az orvosi rendelőket Az óvoda mellett megkezdődik az iskola építése, elsőként négy tanterem. 1986 októberében már elmondhatjuk, hogy meleg van az óvodában, az iskolában és a rendelőkben is. A földgázprogramot eredetileg két ütemre tervezték, első lépésben az intézményeket, másodikban a lakásokat kapcsolták volna a rendszerre. A második ütem viszont csak az újabb falurészekre terjedt ki. A régi falurész gázellátását csak ezek bekapcsolása után kezdték tervezni, így az öregfalu rendszerbe való kapcsolása csak 1988 elején történt meg. A tanács jelentős mértékű anyagi hozzájárulása tette lehetővé, hogy az itt lakóknak nem kellett többet fizetniük, mint az újtelepen lakóknak.
A víz, villany, telefon, gázhálózat kiépítése és a parabola rendszer felszerelése után már csak egyetlen hiányosság volt, a szennyvízhálózat megépítése. 1991. Júliusában kezdődtek a munkálatok. A gravitációs rendszerű hálózat első szakaszában az újonnan épített házak bekötését kívánták megvalósítani. A megépítés határideje 1992. volt. A község 1074 házából 848 kapta meg a lehetőséget, hogy már ne derítőaknákkal kelljen megoldania a szennyvízelvezetést. Az öregfalut ekkor még nem kötötték a hálózatba, egyrészt mert a domborzati viszonyok nehezítik a munkát, másrészt mert az ott lakók nem merték vállalni a szennyvízhálózat építéséből rájuk eső terheket, ugyanis csak 66 %-os többség esetén lehet az építkezést megkezdeni.

Teak