(A közölt adatokat Dr. Erdődy Gyula: Jó szeretnivaló világban élni... című monográfiájából és Gávay Cintia diplomamunkájából közöljük.)

A község két településből alakult ki. Kozár neve 1332-1335 között Kosar alakban bukkant fel a pápai tized összeírásaiban. Misleny neve 1266-ban íródott le először a történeti forrásokban Myslen változatban. A Kozár helynév a Kabarokra (Kazár néptöredék) emlékeztet, a Misleny helynév horvát eredetű személynévből (Misljen) keletkezett. Kiskozár és Misleny falvakat 1928. szeptember 6-án előbb Kiskozár, majd Kozármisleny néven egyesítették.

A község történetének kezdete a régmúltba nyúlik. Az első régészeti lelet a bronzkor korai szakaszából, i.e. 1800-1900 körül a Somogyvár-Vinkovci kultúra népétől bukkant elő.
A rómaiak is számos emléket hagytak maguk után.
A Botos-dűlőben 1942-ben római érméket, leleteket, épületnyomokat rögzítettek. Üszögpusztán 1949-ben a halastavat tápláló forrásnál római kori villára utaló romokat találtak. A Samuka-féle téglaháznál 1950-ben boltozatos római téglasírt találtak. A Hunyadi utca 44. sz-ú ház udvarán egy darab Faustina érem került elő. A Kossuth utca 37. sz-ú háznál 1969-ben római kori kocsitemetkezés került napvilágra, ahol két felszerszámozott ló csontvázát találták. (jelenleg a Pécsi Várostörténeti Múzeumban tekinthető meg - Felsőmalom u. 9.)
A 6-9. század között régiónkban élt avarok is hagytak maguk után Kozármislenynél emléket. A kiskozári szőlőhegyből szőlőforgatáskor előkerült leletek 1907-ben a pécsi múzeumba kerültek. A honfoglalást követő időszakból a 10-11. század korából 1960-ban kilenc sírt tártak fel. A környék jelentős szerepet játszott Baranya vármegye kialakulásában. A területen két jelentősebb várispánságról tudunk, középpontjukban egy-egy földvárral, élükön az ispánnal. Az egyik a baranyavári, a Villányi-hegységtől délre jött létre, a másik pedig a koaszti, amelynek központja Kozármisleny, Nagykozár környéke és az innen Villányi-hegységig terjedő területet foglalta magába.

A koaszti várispánság többször volt átvonuló hadak szálláshelye és a hagyomány szerint többször láthatta a magyar királyt fényes kíséretével.

Egy újságcikk az 1934. decemberében megjelent Pécsi Naplóból

"Olvasóink közül bizonyára többen vannak, akik nem tudják, hogy városunk tőszomszédságában s Pécshez alig 9 kilométernyire levő Misleny községben 1038-ban várispánság volt. A várispán neve Koard (Koaszt) volt az akkori nyelven, lehetséges, hogy ma Kard-nak neveznénk.

Baranya megyében ez időben két várispánság volt Baranyaváron és Baranyabaksán. Magyarországon az akkori időben összesen 82 várispánság volt, melyek a király birtokai voltak, mert minden uratlan meg nem szállott terület a király tulajdona volt, melyre a király várispánokat – comes – nevezett ki s a várjövedelem 1/3-a a várispáné, a 2/3-a pedig a királyé volt A várjobbágyok munkálták a földet s egyúttal az őrségi teendőket is ők végezték."

Teak